Ceremóniák

Esküvői ceremóniák

Ha valaki szerelmes, a másik nélkül csak fél embernek érzi magát. A házasságkötés az egyesülésről szól, amikor eggyé válik két fiatal sorsa. Külön múlt, közös jövő, közös ház, közös gyermekek... Az esküvői szokások számos eleme ennek az egyesülésnek a szimbolikáját hordozza magában. Egyedileg választott ceremóniával kifejezésre juttathatjátok összetartozásotokat és emlékezetessé tehetitek a Nagy Napotokat. A lehetőségek közül olyan ceremóniát válasszatok, ami hozzátok közel áll és számotokra valamilyen jelentéssel bír.

Az egységgyertya szertartás során mindketten egy gyertyát tartotok a kezetekben, mely az eddig külön élt életeteket szimbolizálja. Ezzel a két gyertyával közösen meggyújtjátok a középső harmadik gyertyát, és elfújjátok a másik kettőt. A közösen meggyújtott gyertya jelképezi a közös életetek kezdetét és szerelmetek tüzét. A gyertya ceremónia megható változata az, amikor a szüleitek adják át nektek az égő gyertyáját. Szimbolizálva ezzel, hogy tőlük kaptátok az életet, melyet a gyertya lángjaként a ceremónia során egyesítetek.

A homoköntés ceremóniája a kapcsolat egységét jelképezi. Két külön üvegből egy közös, akár gravírozott és a monogramotokkal, az esküvő dátumával ellátott üvegbe különböző színű homokot öntötök rétegesen, így érvényesülhet a színek harmóniája. Használhattok homokórát is, amit közösen megfordítva a homokszemek végérvényesen összekeverednek így jelképezve szerelmetek elválaszthatatlanságát. Később az üveg vagy a homokóra a közös otthonotok dísze lehet, ami mindig emlékeztet benneteket életetek nagy napjára.

A festéköntés a Ti ceremóniátok, ha valami egyedit szeretnétek alkotni. Nincs másra szükség, mint két különböző színű festékre, egy festővászonra és már mehet is a kreatív festékcsorgatás. A vásznat érdemes festő állványra helyezni és egy kis tálcára állítani, ami felfogja a lecsurgó festéket. Egyedibbé tehetitek a szertartást, ha fehér gyertyával előrajzoltok a vászonra valami rátok jellemző mintát a festék rákerülése előtt. A színek keveredése sorsotok összeolvadását szimbolizálja. Amint megszárad a festék, már rakhatjátok is ki a képet a közös otthonotokba.

A faütetés egy igazán környezettudatos ceremónia, amikor egy facsemetét, növényt vagy virágot ültettek el egy díszes kaspóba, amire felváltva szórjátok a földet. Egyedivé tehetitek a szertartást, ha mindketten olyan helyről hozzátok a földet, melynek különleges jelentése van számotokra. Mi szimbolizálhatja jobban közös életetek kezdetét, mint hogy egy új életet teremtetek? Később elhelyezhetitek majd a növényeteket az otthonotokban, szép emlék lesz nézni, ahogy cseperedik a növényetek. Néhány növény jelentése: az alma a tudás, hit, termékenység; a nyírfa az új kezdetek; a juhar az egyensúly; a fűzfa a harmónia szimbóluma.

A lakatceremónia során az egyik lakat a vőlegényt, a másik a menyasszonyt jelképezi, az összelakatolás szimbolizálja, hogy életetek összefonódik. A szertartás után a kulcsot dobjátok el, szabadtéren engedjétek el héliumos lufival, vagy adjátok oda a szertartásvezetőnek megőrzésre. A lakatszertartás másik módja, amikor egy közös lakatot használtok, amivel valami számotokra különlegeset zártok le. Kedveltek ebben a témában a fa mintázatú képek, melyek a családok, családfák egyesülését jelképezik. A lakatra a neveteket és az esküvő dátumát is rávésethetitek emlékként.

Röptetés során egy reptető kosárból pillangókat engedhettek szabadjára, ami nagyon különleges látvány, a pillangó a lélek szimbóluma, illetve a szerelem és a hitvesi boldogság jelképe. A galamb a beteljesülés, a szeretet és a hűség szimbóluma, a hosszú életet, és a termékenységet is jelképezi. A kezetekből repülhetnek el a galambok, ezzel kifejezve összetartozásotokat, és közös jövőtök kezdetét, melyet békében és szeretetben töltötök majd.

A kötélceremónia során összefont kötelek szimbolizálják, hogy életeteket közösen folytatjátok házasokként. Három, különböző színű kötelet fontok össze, az egyik szín a menyasszonyt, a másik a vőlegényt, a harmadik az életet szimbolizálja. A vallásos párok esetében a harmadik kötél Istent jelképezi. Prédikátorok könyve 4.12: "Bár egy embert legyőznek, ketten megvédhetik magukat. Egy három szálból álló zsinór nem szakad el gyorsan." A köteleket tartó táblát, képkeretet a nevetekkel, az esküvő dátumával, idézettel ellátva látványos dekorációt készíthettek közös otthonotokba. Fishermen's egység ceremónia során az általatok megkötött kötél, az igaz szerelem kötése, mely soha nem szakad el, nyomás vagy feszítés alatt pedig még erősebbé válik. A két külön kötél múltbeli életeteket jelképezi, összekötésük által a két élet eggyé válik. A végső kötés a jövőt szimbolizálja, azt hogy a köztetek lévő szoros szerelemkötés erősen tart, bármi is keresztezze az utatokat. Érdemes szép köteleket választanotok, hogy aztán lakásotok dísze lehessen az örök csomó.

Az óraceremóniához vegyetek egy az esküvő stílusához illő órát, és az igenek kimondása után indítsátok el együtt.Az óramutatók benneteket szimbolizálnak, amik nem tudnak jól működni egymás nélkül. A szertartás során állítsátok be a pontos időt és tegyétek bele az elemet az órába, amint az óramutatók megmozdulnak, elindul a közös életetek időszámítása. Az időkapszula készítéséhez tökéletes egy ládika vagy egy palack, amiben bármit elhelyezhettek: megismerkedésetekről vagy az esküvőről származó tárgyakat, az esküvő programját, menüjét, egy újságot az esküvő napjáról, fényképeket. Fogadalmakat is írhattok egymásnak, vagy leírhatjátok, hogyan képzelitek el a jövőbeni életeteket. A palackot dugózzátok le és viasszal zárjátok le, a ládikát le is lakatolhatjátok. Lezárhatjátok egy, három vagy tíz évre is, attól függően, hogy mennyire vagytok kíváncsiak. A felnyitása jó alkalom arra, hogy újra összegyűljetek szeretteitekkel egy kerek házassági évfordulótok alkalmával.

Folyadékceremónia során két különböző színű folyadékot egybeöntve egy harmadik színű folyadékot alkothattok, mely életetek végleges egyesülését jelképezi. Extrémebbé tehetitek a ceremóniát olajok és csillámok segítségével. Izgalmas változat a borceremónia, amikor vörös- és fehérbor összeöntésével saját rosé borotokat készítitek el, ami szerelmetek összeolvadását szimbolizálja. A borokat önthetitek pohárba, amit közösen elfogyaszthattok, de tölthetitek üvegbe is, amit ledugózva, viasszal lezárva eltehettek emlékbe. Ekkor érdemes egyedi címkés üveget használni az esküvő dátumával, helyszínével, a nevetekkel ellátva. Egy finom bornak, mint a házasságnak is évekbe telik a tökéletesség elérése, kitűnő alkalom lesz a felbontásra egy kerek évforduló. Bármiből készíthettek személyre szóló ceremóniát. Ha van egy közös hobbi, érdeklődési kör, egy kis ötletelés után nincs lehetetlen!

Hogyan zajlott régen egy esküvő hazánkban?

Ha az esküvői hagyományokat történeti szempontból közelítjük meg, érdemes megjegyezni, hogy régiónként változó volt: nem volt egységes szokásrend. Beszélhetünk általánosságokról, jellemző hagyományokról, de bizonyos elemeiben ezek is eltértek egymástól, tehát helyi változatokban éltek a népi gyakorlatban.

Amit azonban együttesen megfogalmazhatunk az esküvői hagyományok kapcsán, hogy alapvetően sok ponton eltértek a mai gyakorlattól. Amíg például ma tavasszal és nyáron tartunk esküvőket, addig a régiek Farsang és a kisfarsang (késő őszi illetve télvégi időszak) idején házasodtak, amikor kevesebb volt a munka a földeken. Elengedhetetlen volt a vőfély, mint irányító, és a násznépet szórakoztató személy, aki a mai napig is a hagyomány része (általában a férj rokonságának egy tagja, vagy barátja).

Régen egy lakodalom 3 napig tartott: ha ez elmaradt, vagy rövidebb volt, az adott családot lenézték, megszólták miatta. Ma az esküvő minden eleme utal a család anyagi helyzetére, régen kizárólag a menyasszonyi ruha és a kelengye volt az, ami ennek mutatója volt. Régen elképzelhetetlen volt egy esküvő templomi szertartás nélkül. A csak polgári szertartással egybekötött lakodalom a szocializmus óta lett divat.

A 20 legérdekesebb magyar esküvői hagyomány:

1. Lánykérés régen, azaz mit jelent kitenni valakinek a szűrét?

Minden ezzel a közmondással, pontosabban a közmondás mögött rejlő szokással kezdődött: a legény hivatalosan is elment megkérni a lány kezét, vittea szűrnek nevezett ruhadarabot, fellógatta a kerítésre és sétált egyet a környéken. Amikor aztán visszatért és azt látta, hogy a szűrt bevitték a házba, bement ő is utána, elkérte a lányt az apjától és megegyeztek a családdal. A visszautasított udvarlókra szokták régen mondani: kitették a szűrét.

2. A menyasszony kiadása

A vidéki esküvőknél sok helyen még ma is tartják a szokást, hogy az esküvő előtt elkérik a lányt a családjától. Régebben azonban "jósoltak" is az esemény során: a vőlegény barátai a szertartás előtti este tértek be a lányos házhoz egy kakassal, a lány szerettei pedig egy vén tyúkot, egy kiscsibét majd egy fiatal tyúkot kínáltak fel; az első kettőt a férfiak elutasították, a fiatal tyúkot elfogadták. Ha a tyúk és a kakas kedvezően fogadták egymást, az a hiedelem szerint jó szerencsét, bő gyermekáldást jelentett a házasságra.

3. Jegyajándék adása

Az udvarlás során a fiatal férfiak saját kézzel készített, vagy vásárban vett ajándékot adtak szerelmük zálogaként, ami lehetett hímzett kendő, fésű, mézeskalács vagy gyűrű. Egy ilyen ajándék lehetett azonban egy beteljesületlen szerelem jelképe is: még ha volt is megállapodás, hogy kihez fog a lány hozzámenni, a jegyesség kihirdetéséig jegyajándékkal más is udvarolhatott neki. Régen a falusi társadalmakban is a föld volt a szempont, a szülők döntöttek a házasságokról, a leány engedelmeskedett, de a mástól kapott jegyajándékot is megtarthatta.

4. A jegyesség kihirdetése

Régen az esküvő előtt kihirdették a jegyességet. Falun ma is szokás, hogy az egyházi szertartás után a hirdetések között egy új jegyességről is hírt adnak. A régi időben ez annyiban volt másképp, hogy a házasság előtt 3, egymást követő vasárnapon is kihirdették a párt a templomban, a mise végén.

5. Kelengye megmutatása

Amikor a szertartás napjának reggelén megérkeztek a lányos házhoz, a leendő férj és kísérői beléphettek a házba. Ekkor a hozománnyal teli szekrényt szélesre kitárták, hogy mindenki láthassa, hogy az ígéretekhez és a megállapodáshoz híven milyen gazdag a leány kelengyéje.

6. Tulipános láda

A menyasszony kapta a tulipános ládát, ebbe került bele a szüleitől kapott kelengyeholmi. Jellemzően különböző ruhaneműket, csipkeholmit, terítők sokaságát kapta, amit szekéren hordoztak végig a lány új otthonáig.

7. Mézkínálás

Régen, amikor az ifjú pár a lakodalmas menettel megérkezett új otthonába (ami rendszerint a vőlegény családjának otthona volt), az anyós mézzel kínálta a párt, mert a hiedelem szerint a speciális anyós-áldás által örömökben gazdag, édes lehet a fiatalok közös élete.

8. Esküvői kalács

Régen a tortaszelés helyett az esküvői lakoma fénypontja a kalácstörés volt, melyet gyakorta meg is szenteltek a szertartás során. A kalácsot az ifjú pár törte meg közösen, és osztotta szét: saját szerencséjükben, boldogságukban ilyen jelképes módon osztozva a résztvevőkkel. Ezt a hagyományt az szocializmus törte meg, akkor terjedt el a torta. Régen alapvetően a krémes sütemények helyett a kelt tészták, kalácsfélék fogyasztása volt jellemző az esküvőkre.

9. Valami régi, valami kölcsön, valami új

A menyasszonynak a szertartás alatt kellett ezeket viselnie, a három dolog akár egy ruhaneműben, kiegészítőben is egyesülhetett. A viselése a régi gondolkodás szerint is szerencsét hozott a megkötött frigyre.

10. A leskelődők megkínálása

Amikor a lakodalmas menet végig vonult a falun, akkor az utcára kijöttek azok, akik nem voltak meghívva a lagzira, és köszöntötték a párt: énekeltek, áldást mondtak. Ezért mintegy cserébe, pogácsával, aprósüteménnyel kínálták őket a násznép egyes megbízott tagjai.

11. Bolondmenyasszonytánc

A menyasszonytánc után volt szokásban ez az úgynevezett alakoskodásfajta, ami a beöltözős hagyományok része. Egy férfi vendég beöltözött menyasszonynak és megtáncoltatta a násznép egyes tagjait nagy hahotázások közepette. A kalapozás, kondérozás ebben az esetben sem maradt el: a bolond menyasszony átadta az összeget az ifjú párnak, ezzel támogatva őket.

12. Hajnaltűz vagy hajnalperzselés

Ez a szertartása lakodalom lezárását jelentette, amelyen régen a teljes násznép részt vett, napjainkban azonban, ahol még él ez a szokás, már csak a szűk rokonság és baráti kör van jelen. Egy könnyen éghető anyagot meggyújtanak, a tüzét körbe táncolják, majd amikor a lángok alább hagynak, átugorja azt a menyasszony.

13. Menyasszonyfektetés

A szertartás része volt a házasság elhálása, azaz a menyasszonyfektetés. Ez nem azt jelentette, hogy az elhálást falun végignézték volna, mint ahogy azt a régi évszázadokban az arisztokraták maguk között megtették. Falun "csak" leellenőrizték a lepedőt reggel, hogy a leány valóban szűz volt-e a nászéjszakán.

14. Felkontyolás

A hajviselet, illetve a fejen viselt kendők színe, díszítése a lányok, nők korára és családi állapotára utalt. A lakodalmi szertarás rendbe illeszkedve a menyasszonyfektetést követően a lányt "felkontyolták", azaz a haját kontyba fésülték, ezt követően ez a hajviselet utalt arra, hogy az első gyermeke megszületéséig az illető menyecske.

15. Házassági szerződés

A szerződés a pár vagyonát tartalmazta, a feltételeket a vagyonosabb fél diktálta. A "rangot" nem csupán az ingatlanok és ingóságok befolyásolták, hanem többek között az is, hogy az illető hányszor nősült, milyen korú volt. Ha például özvegyember kérte meg egy hajadon lány kezét, akkor értéke nagyobb volt, mintha legény vette volna el. Sok esetben a házastárs halála esetére is meghatározták, hogy mi illeti az özvegyét.

16. A ruha, mint a helyi identitás kifejezője

Régen nem volt divat külön esküvői ruhát varratni: a házasulandó lány a legszebb, legdíszesebb (meglévő) ruhájában ment férjhez, amit még külön kidekoráltak a Nagy Napra. A ruha díszítése természetesen a család anyagi helyzetét szimbolizálta. Színeit a helyi viselet hagyományai határozták meg, a fehér menyasszonyi ruha csak az 1920-as években jött divatba.

17. A levesben főtt hús hagyománya

A régiek a lakodalom során a leves és a pecsenye közt egy sajátos fogást is fogyasztottak: a levesben főtt hús tormával, savanyúságokkal, kaláccsal került feltálalásra. A 19. század végén számos változás történt, az ország egy részében elmaradt a levesben főtt hús a hozzá járó mártással együtt.

18 .Kásapénz megfizetése

Az ételek előkészítése nemek szerint oszlott el: férfiak disznóöléssel, a húsok előkészítésével, a bor és a pálinka üvegekbe töltésével foglalkoztak, a nők pedig tyúkot pucoltak. A főzéssel mindig tapasztalt asszonyt, úgynevezett főzőasszonyt bíztak meg, akik alá több felfogadott "kuktát" rendeltek. Az étellel foglalkozó rokonság számára szedték éjszakánként a lakodalmas gyülekezettől az úgynevezett kásapénzt.

19. Tányértörés

Ez a ma is élő hagyomány a hiedelem szerint a rossz szellemek száműzését szolgálja. A németektől átvett babona szerint a szellemek félnek a hangos zajoktól, ezért csörömpöléssel kell elűzni a párra leselkedő démonokat. A lakodalomra érkezve az ara összetör egy tányért vagy cserepet, a friss házasok együtt takarítanak, míg a násznép tagjai szétrugdossák a szilánkokat, hogy kicsit nehezítsék a szerelmespár dolgát. A népi hagyomány szerint a tányér szilánkok mutatják a gyermekáldás számát is.

20. Átemelés a küszöbön

Amikor az ifjú pár megérkezett otthonába, akkor a férj átemelte aráját a küszöbön, ezzel jelképezve, hogy az eljövendő közös életben mindig oltalmazni, segíteni, szeretni fogja, gondját viseli, tejben-vajban füröszti. Másik értelmezés szerint azért kell átemelni a feleséget a küszöbön, hogy ezzel megakadályozzák az ajtó alatt élő rossz szellemek támadását, rontását a házasságra.

Lakodalmi tisztségviselők:

Nagyon fontosnak tartom, hogy most a XXI. században is tisztában legyenek a párok, hogy kik azok a tisztségviselők a hagyományos lakodalmakban és mi is az ő feladatuk.

Ezért most rangsor szerint fogom bemutatni őket.

Első tisztség: a Vőfély.

Egyéb elnevezései: vőfény, vőfér, vőfi, dorozsba.

Már a középkorban is voltak olyan énekes szolgák mulattatók, akiknek a mai népies megjelenítői a vőfélyek.

Vőfély nélkül ma sincs igazi lakodalom, mivel ő az egész hagyományos menyegzői ünnepség rendezője, a lakodalom sokoldalú tisztség viselője, szervezője és a gyakorlati munkák vezetője. Szertartásmesteri minőségben igazi vezér egyéniségnek kell lennie, mert nélküle nem történik semmi, ő az események mozgatója.

A vőfély tartja össze a zenészeket, a pincéreket, a szakácsokat, a fotóst, a videóst, a vendégeket egymással. Kötelessége minden váratlan eseményt úgy kontrolálnia, hogy abból a násznép minél kevesebbet érzékeljen, hogy a mulatást ne szakítsa meg. Egy jó vőfélynek kötelessége a többi szolgáltatónak a munkavégzését elősegíteni, támogatni, besegíteni, gördülékennyé tenni!

Második tisztség: a Násznagy - Házassági tanú

a házasságkötés szokáskörének fő tisztségviselője. Rendszerint a keresztapa, vagy közeli rokon, esetleg a család közeli barátja, jó embere; társadalmilag rendszerint kiemelkedőbb, vagyonosabb személy.

Feladatuk még a mai is, hogy a lakodalmakban a családot képviseljék, vendégeket fogadják, itallal kínálják őket, megköszönik a fiataloknak hozott ajándékot. A násznagyság bizonyos anyagi költséggel is jár, mert ahogyan régen is most is ők adják a leggazdagabb ajándékot az új párnak, ők fizetik ki az egyházi esküvő költségeit is!

Ott vannak a menyasszony kikérőnél, ők mennek elől a lakodalmas menetben a vőlegény két oldalán, ők felelnek a papnak és az anyakönyvvezetőnek szánt köszönő ajándékokért, az este folyamán a gyertyás táncban részt kell venniük, a menyasszony, menyecske vagy új asszony - új ember táncnál ők gyűjtik a pénzt. Ők vigyáznak a menyasszonyra ne, hogy ellopják, a vonatozásnál ők a segítői a vőfélynek a tréfák végre hajtásában, a hajnali tűztánc előkészítésében és eltakarításában is ők járnak élen!

A főasztalnál ott van a helyük a szokás rend szerint.

Harmadik tisztség: Nyoszolyó asszony.

a házasságkötés szokáskörének fő női tisztségviselője. Férjes asszony, rendszerint a násznagy felesége, illetve a menyasszony nőrokona. Az elnevezés a nászolóasszony szóból ered. Feladata a menyasszonyt őrizni, kísérni, a menyasszony öltöztetésénél segédkezni, a a kikéréskor csak ő van bent vele a házban, ő hozza ki majd a menyasszony után a tisztség viselők címereit( vőfélykendő, bokréták......), a szertartások ideje alatt ő az egyetlen aki oda mehet sőt kell hogy menjen a menyasszonyhoz ha bármiben segíteni kell(ruha igazítás, zsebkendő odaadása, csokor elvétele a bevonuláskor, visszaadása a kivonuláskor......), az este folyamán bármilyen kérése van a menyasszonynak (wc, mosdó, ruhaigazítás.....) ő intézi és vesz benne rész a nyoszolyó lányok segítségével. A gyertyás táncban a násznagy után ő áll.

A fő asztalnál neki is ott van a helye!

Negyedik tisztség: Nyoszolyó lány - koszorúslány

a házasságkötés szokáskörének leány tisztségviselője. A lakodalom nagyságától függően több rokon, illetve jó barát leány is szokott e minőségben szerepelni. Az elnevezés a nászolólány szóból ered. Fő feladata a menyasszony körüli testőri, kísérői teendők elvégzése. Közvetlen alárendeltjei a nyoszolyóasszonynak.

A kikérés előtt a rozmaring ceremónia résztvevője három nyoszolyó leány. Egy az első nyoszolyó leány, aki a násznagyoknak szánt rozmaringos almákat hozza be s adja majd át, kettő pedig egy egy csokor rozmaringot hoz be és ossza szét a férfiaknak.

A kikéréskor sorfalat állnak a kétoldalt, a menetben az első nyoszolyó leány kíséri a vőlegényt, mindig a menyasszony előtt kell menniük, saját szépségükkel emelni a menyasszony szépségét, és megvédeni, ha el akarnák lopni út közben. Minden esetben segítségére lenni a nyoszolyóasszonynak is!

Az ültetésnél, ha csak lehet közel a főasztalhoz.

Ötödik tisztség: Nyoszolyó legény - koszorús legény

A vőlegény legtöbbször a barátait hívta meg nyoszolyólegénynek. Az esküvőre menetben az első nyoszolyó legény kísérte a menyasszonyt. A nyoszolyó legénynek kötelessége a nyoszolyó leányt táncoltatni.

Az esküvőre menet a nyoszolyó legények kísérik a nyoszolyó leányokat.

https://divany.hu/eletem/2011/06/10/kis_eskuvoi_etikett_a_katolikus_eskuvo

https://divany.hu/eletem/2011/06/19/a_csok_nem_tartozik_ide_-_reformatus_eskuvo

https://divany.hu/eletem/2011/07/16/hatalmas_szines_es_hangos_-_ilyen_az_igazi_roma_lagzi/

https://divany.hu/eletem/2011/07/03/buddhista_eskuvo_ahol_nagyjabol_mindent_szabad/